A szemes kukorica


A kukoricaszem mindaddig folytatja a szem tömegének gyarapítását, amíg az el nem éri a fiziológiai érettséget. A fiziológiai érettséget a szem alapján belül elhelyezkedo “fekete réteg” jelzi. ami a novirágzás után mintegy 60 nappal, vagy a szemkezdemény kialakulását követoen 20 nappal alakul ki.



A szemkezdemény kialakulásakor a szem csúcsán szilárd keményíto kezd kialakulni. Ez a kemény keményítoréteg a következo 20 nap során, ahogyan a szem eléri az érettséget, fokozatosan halad a szem alapjáig. Ezt, a szemen belül, a kemény keményíto és a pépes réteg között található réteget “tejvonalnak” hívjuk. A tejvonalat a kemény keményítot borító magburok csillogó, tiszta sárga színe és pépes réteget borító, tejes, fénytelen sárga színu, puha magburok között lévo határvonallal azonosíthatjuk. A tejvonal megfigyeléséhez törjön ketté egy kukoricacsövet és figyelje meg a keresztmetszetet a cso felso részén (a szemeknek az embrióval szemben lévo lapos oldalát (fotó).

Mivel a fekete réteg kialakulási idejéhez kapcsolódik, a tejvonal elorehaladása nagyon fontos az öntözés idozítése és a betakarítást segíto, az elott alkalmazott herbicidek szempontjából, mivel a termesztok az öntözés beszüntetésével, vagy a betakarítást elosegíto szer túl korai alkalmazásával csökkenthetik a szemtermést. A termelo ez az útmutatást fel tudják használni a szem érettségi szintjének megállapítására. Például, ha a tejvonal a szemen félúton van lefelé, akkor még körülbelül 10 nap szükséges s fiziológiai érettség eléréséhez. Így a táblának kiegészíto öntözésre van szüksége, hogy biztosítsa a vízellátást, és legalább 10 napig nem szabad betakarítást segíto szert alkalmazni. Amikor a kemény keményítoréteg eléri a szem alapját egy leválási réteg alakul ki. A fiziológiai érettséget ez a fekete, vagy barna leválási réteg jelzi, amire “fekete réteg” néven utalunk. Ez a leválási réteg szakítja meg a víz és szárazanyag szállítását a szembe. Ebben a szakaszban a szem nedvességtartalma 28 -35 %. A fekete réteget úgy találhatjuk meg, hogy a szemeket lemorzsoljuk a csorol és a maghéjat finoman lefejtjük, hogy a leválási réteget felfedjük. A fekete réteg a szem alapján, az embrió szemben lévo oldalán található. A fekete réteg folyamatos a cso csúcsán elhelyezkedo szemektol haladva a cso alapjának irányába alakul ki.


TEJVONAL

A tejvonal a kemény keményítot borító magburok csillogó, tiszta sárga színe és pépes réteget borító, tejes, fénytelen sárga színu, puha magburok között lévo határvonal. A tejvonal megfigyeléséhez törjön ketté egy kukoricacsövet és figyelje meg a keresztmetszetet a cso felso részén (ami a szemek alsó oldala). Ez a fénykép a szemen lefelé félúton mutatja a tejvonalat. Mivel körülbelül 20 napba telik, hogy a tejvonal a szem csúcsától elérje annak alapját, még körülbelül 10 nap szükséges ahhoz, hogy elérjük a fiziológiai érettséget. Így a táblának megfelelo öntözésre van szüksége ahhoz, hogy még 10 napig ellássuk nedvességgel.



VETÉSI MÉLYSÉG

A talaj nedvességtartalmától és szerkezetétol függoen a vetomagot 4-6 cm mélyre kell vetni. Például a mély, nyirkos agyagtalajokon a kukoricát körülbelül 4 cm mélyre kell vetni. Ezzel szemben a, száraz, homokos talajokon 6 cm mélyre. A vetési mélységet a vetés során, a táblán kell beállítani, és nem szükségszeruen a boltban a használati utasítás alapján kell megtenni. Ez azért fontos, mert a talaj típusa, a magágy állapota és a nedvességtartalom befolyásolhatja a tényleges mélységet. A kukoricaszemben eleve bennlévo energia és a csírázási folyamat akár 7-8 cm-es mélységnél is biztosítja a kelést. A sekély vetés gyakran vezet gyökérfejlodési problémákhoz. A központi gyökérrendszer eredési pontja magasabbra kerül, ha a kukoricaszemet nem vetjük elég mélyre. A 3 cm-nél kisebb mélységre vetett kukoricánál a központi gyökérrendszer a talaj felszínén, vagy felette alakul ki, ami ezeket a gyökereket olyan tényezoknek teszi ki, mint a forró, száraz talaj, herbicidektol származó sérülés és a kártevok kártétele, ami jelentosen korlátozhatja a gyökér fejlodését. Ez valószínuleg a növény állóképességéhez kapcsolódó problémákhoz és tápanyaghiányhoz vezet a tenyészido elején. A madarak szintén csökkenthetik az állományt azáltal, hogy a sekélyen vetett kukoricaszemeket kiszedik.


LESZÁRADÁSI FOLYAMAT

A betakarítási idoszak korai melegebb szakaszában, Szeptember közepétol végéig, a kedvezo, szárító jellegu idojárás (napos és szellos) napi mintegy ¾ - 1 %-kal szárítja a kukoricát. Október elejére-közepére a száradás mértéke lemegy napi ½ -3/4 %-ra. November végére, Október elejére a száradás mértéke rendszerint napi ¼ - ½ %-ra csökken, és November közepére ez valószínuleg napi 0-1/4% lesz. November végére a száradás mértékek elhanyagolható értékuek.


KEMÉNYÍTŐ

KEMÉNYÍTŐ a glükóz egyik polimere (C 6 H 10 O 5 ) x , a legtöbb növényben tartalékként található. Egy másik, a növényekben található glükóz polimer a cellulóz. A cellulózzal összehasonlítva a keményíto alfa glükozid kötésekbol áll, ami csigavonal alakú molekulákat hoz létre, míg a cellulóz beta glükozid kötésekbol építkezik, ami egyenes molekulákat és rostos szerkezetet hoz létre. A növényekben a keményíto 1-140 µm-es szemcsékbe rendezodve található. Az ipari keményíto számára a kukorica a legfontosabb nyersanyag.


Kukorica-keményíto (Amylum Maidis) : 
Kb. maximum 35 mm átméroju poligon, kerek nagy gömbölyu szemcsék, melyeken rendszerint egy körkörös, vagy néhány sugaras vágás van.


LÓFOGÚ (dent) kukorica, tudományos neve Zea mays indentata, „szántóföldi” kukoricaként is ismert. Ez egy olyan kukoricafajta, melyben a szemek egyaránt tartalmaznak kemény és puha keményítot, és beéréskor bemélyedések lesznek rajtuk. Jelentos élelmiszer-, állati takarmány-, és ipari termék-eloállításra használt kultúra. Az egyetlen fajta, amit a kukoricaliszt eloállítás szempontjából figyelembe kell venni.

KEMÉNYSZEMŰ (flint) kukorica, tudományos nevén Zea mays indurata-ként ismerünk, olyan kukoricafajta, melynek kemény, szaruszeru, kerek vagy rövid és lapos szemei vannak, és ezek puha és keményítot tartalmazó, olyan endospermiumot tartalmaznak, amit teljesen befed egy kemény külso réteg. Hasonlít a lófogú kukoricához, és ugyanazon célokra használják. Legnagyobb mennyiségben Dél-Amerikában termesztik.

VIASZOS (waxy) kukorica, olyan kukoricafajta, melynél, ha a szemeket elvágjuk, azok viaszos kinézetet kapnak, és elágazó láncú keményítot tartalmaz. A viaszos kukorica keményítoje 99% amilopektint tartalmaz, míg a szokásos kukorica 72-76% amilopektint és 24-28% amilózt. Az amilopektin nagy molekulasúlyú elágazó keményítoforma, míg az amilóz elágazás nélküli, vagy lineáris keményítoforma. A viaszos kukoricát nedves orléssel dolgozzák fel, hogy viaszos kukoricalisztet állítsanak elo, ami lassan kristályos formájú keményítové alakul vissza. Azért termesztik, hogy speciális keményítoket készítsenek az élelmiszerek surítéséhez, különösen azokéhoz, amelyek a feldolgozás és elkészítés során nagy homérsékletváltozáson mennek keresztül.

CSEMEGE kukorica, olyan kukorica, amit frissen, konzerválva, vagy fagyasztva fogyasztunk. Olyan kukoricafajta, amit sok kertészeti fajtaváltozatban termesztenek. Tartják önálló fajnak (Zea saccharata vagy Zea rugosa), alfajnak (Zea mays rugosa) vagy a lófogú kukorica egy meghatározott mutációjának is. Olyan szemek teszik egyedülállóvá, amelyek a tejes stádiumban, amikor fogyasztásra alkalmasak, nagy arányban tartalmaznak cukrot.

PATTOGATNI való kukorica, Zea mays everta, a kukorica egyik fajtája, amely kis csövet hoz. A szemek hegyesek, vagy kerekek és a benne lévo endospermium olyan kemény, hogy száraz honek történo kitettség esetén a bennük lévo nedvesség kiürülése során felpattannak, vagy kifordulnak, ezáltal az eredeti szem sokszorosát kitevo fehér keményítos masszát adva.

KUKORICA (tengeri v. indián), fehér, vörös, bíborszínu, barna vagy többszínu szemei vannak. Ez volt az indiánok által eredetileg termesztett kukorica, melyet a Zea mays tudományos néven ismerünk. Sokszor látható betakarítás idején, valamint Halloween díszítésként.

LISZTES vagy átmeneti kukoricának, tudományos nevén Zea mays amylacea, olyan alakú szemei vannak, mint a keményszemu kukoricának, és ezek szinte teljes mértékben puha keményítobol állnak. Az USA-ban kis mennyiségben termesztenek kék lisztes kukoricát tortilla, chips és sült pékáru készítéséhez. Dél-Amerikában különbözo színekben termesztik ezt a kukoricát élelmiszer és sör készítéséhez.

A vásárló számára a szárazanyag-tartalom meghatározása megfelelo módszer a kukorica értékének meghatározásához. Minél magasabb a szárazanyag-tartalom, annál jobb a keményítohozam ás a tárolás stabilitása. A vásárló számára egy még gyorsabb módszer a tömegsuruség mérése. A keményítohozam és a nedves orlési tulajdonságok nem romlanak jelentosen hacsak a kukorica tömege 61,7 kg/hl alá nem csökken. Csak a lófogú kukorica alkalmas a keményítos eljáráshoz – a keményszemu kukoricát nehéz átáztatni.


A KEMÉNYÍTŐ ÖSSZETÉTELE

A legtöbb kukorica-keményíto mintegy 25 % amilózból és 75% amilopektinbol, azaz abból a két glükóz polimerbol áll, mely eltér molekulaméretében és az elágazás fokában. Azonban a nemesítok már eloállítottak olyan fajtákat, amelyekben a viszonylagos arányok jelentos mértékben eltérnek. A 100%-os (vagy ahhoz közeli) amilopektin tartalmú fajtákat megtéveszto módon viaszos kukoricaként írják le, míg a szokatlanul magas amilóztartalmúak amilokukoricaként ismertek. A magas amilopektin-tartalmat nagy keményítopaszta-viszkozitással és ho-, valamint pH stabilitással társítják. Az amilomáz keményíto nem a szokásos módon kocsonyásodik és használati területei a textíliák, ragasztók és a gumicukrok. Mivel a nem kocsonyásodott szemcsék nehezen emészthetoek, az amilokukorica néhány tulajdonsága közös az élelmi rostéval. A gabonatermékekbe történo bevitele ezért anélkül fokozhatja a rostjellemzoket, hogy megváltoztatná azok élelmezési tulajdonságait. A csemegekukoricánál, vagy cukorkukoricánál a cukornak az érés során keményítové történo átalakulása késik. A vízoldható polimer fitoglikogén szintetizálódik úgy, hogy érettségi állapotban, fogyasztáskor a csemegekukorica 4-6-szor annyi cukrot tartalmaz, mint a többi fajta.


ENDOSPERMIUM

A kukoricafajták közötti eltérések egyik fo alkotója a keményítotartalmú endospermium szerkezete. A keményszemu kukoricát teljesen körkörös szaruszeru endospermium réteg jellemzi, ami csaknem a középpontig terjedhet, ahol egy lisztes endospermiumból álló mag található. A keményszemu kukorica az a fajta, amelyet döntoen Európában, Ázsiában, Közép-, és Dél-Amerikában valamint a trópusi Afrika bizonyos részein termesztenek. A pattogatni való kukoricánál, ami az apró szemu keményszemu kukorica egyik fajtájának tekintheto, A keményítotartalmú endospermium a szó szoros értelmében szaruszeru, és ez az a tulajdonság, ami melegítéskor a szem belsejében keletkezo goz számára áthatolhatatlanná teszi. Végül a goznyomás annyira fokozódik, hogy a kukoricaszem kipattanásához vezet. A másik szélsoség a lisztes, vagy átmeneti kukorica, ahol az endospermium teljesen lisztes. Ezt a fajtát Dél-Amerika nyugati részén, Dél-Afrikában és az Egyesült Államok szárazabb részein termesztik. A lófogú kukoricánál, a szem embriós végénél van szarus endospermiumból álló csésze alakú terület és itt a „csészét” lisztes endospermium tölti meg. Ha szárazon orlik, A lisztes rész pici részecskékre bomlik le, de a szarus rész viszonylag nagy részecskeméretu „dara”-ként marad vissza. A szárazorlés összes terméke közül ez a dara az, aminek a legnagyobb az értéke. Ezt használják készen fogyasztható reggeli cereáliák gyártásához, az extrudált falatkáknál és az erjesztett termékeknél is. A száraz orlés a kukorica-feldolgozásnak csak kis részét teszi ki. Az USA-ban az elmúlt 15 év során mértéke keveset változott, miközben a nedves orlésé megduplázódott.


EMBRIO

A kukorica második legértékesebb része az embrió. Mind a száraz, mind a nedves orlés során ezt csíraként különítik el. Értékét a belole kinyert kiváló minoségu olaj adja. A nemesítok az elmúlt idok során sikeresen fokozták a szemek összes olaj-, és fehérjetartalmát, oly módon, hogy a szokásosnál nagyobb embriót tartalmazó vonalakat nemesítettek ki. A fokozott olaj és fehérjetartalom értékes az állattenyésztés számára is, mivel javul a tápanyag-egyensúly. Az összes gabonaféle endospermiumában raktározott fehérje, mind a humán táplálkozás, mind a haszonállat-takarmányozás szempontjából hiányos bizonyos aminosavakban. Ennek következtében a nemesítok kinemesítettek olyan vonalakat, amelyeknél az aminosav-egyensúly fokozott és ugyanakkor elfogadható szerkezeti tulajdonságokkal és hozammal jár együtt.


NOVIRÁGZÁS ÉS CÍMERHÁNYÁS

a növény fejlodésének egyik biztos jele a novirágzás átlagos idopontja. Ha a novirágzás idopontja ismert az egyes tenyészidoszakokban jobb érzésünk lesz az érés kilátásait illetoen. Mivel a novirágzás és a fiziológiai érés között eltelo napok száma meglehetosen állandó az érést meg lehet becsülni, ha a novirágzás dátumához 60 (±5) napot hozzáadunk. A novirágzás nyilvánvaló dátuma, plusz a 60 napos becslés a várható érési ido és az átlagos fagy idopontjának összevetésére is szolgál. Kezdjük a novirág keresését nem sokkal azután, hogy a címer megjelenik. Szokásos viszonyok között naponta a táblán lévo növények 20-25 %-án jelenik meg a novirágzat. Amikor a növények mintegy 75%-án van jelen novirágzat, jelöljük meg a napot a novirágzás dátumaként. Egy tipikus évben, Észak-Európában a novirágzás dátuma Július 15. és 20. között van. A korai vetésu kukorica egyik nagy elonye a novirágzás dátumának elorehozása. A vetés idopontjával foglalkozó tanulmányok jelentos bizonyítékot nyújtottak arra vonatkozóan, hogy a Július 15. elott novirágot hozó kukorica nagyobb hozamot ad és alacsonyabb a nedvességtartalma, mint az amelynél a novirágzás Július 20. után van. Sajnos a kései novirágzás alacsonyabb hozamokkal és nedves szemmel jár együtt még akkor is, ha a fagy nem jön korán. Ami a kukoricanövényt illeti nem jó dolog ha a július végi, augusztus elejei szemtelítodési idoszakból néhány hetet, pár Szeptember végi, október elejei hétre cserélünk. A probléma még tovább súlyosbodik, ha a pusztító fagy korán jön. A Júliusi idojárás kedvezo volt a növény érési folyamata számára, a növény mégis késésben van.